Szeleburdi csajsziból nyugodt kismama

04. 04.
Címkék: 

Szépségkirálynő, modell, műsorvezető, hamarosan pedig édesanya. Horváth Éva első gyermekét várva adott interjút a Presztízs Style magazinnak áldott állapota izgalmairól, változásairól és töretlen modellkarrierjéről.

Először is a legfontosabb: hogy vagy?

Köszönöm szépen, nagyon jól. Nem volt semmi problémám eddig sem és most sem. Le is kopogom…

Hányadik hétben jársz?

Tavaszra várom a kisfiamat.

Ennél pontosabbat nem árulsz el nekünk?

Nem, ez maradjon meg az én titkom.

Amikor az ember édesanyává válik, sok minden megváltozik a lelkében, a viselkedésében. Érzel magadon ilyet? Lenyugodtál, vagy inkább előtört a fészekrakó ösztön, és folyamatosan rendezkedsz?

Igen, abszolút. Most is forgatunk, és itt is mondták, mennyire nyugodt vagyok, hogy látszik, nem kapkodok-csapkodok. Régen minden kiesett a kezemből, most minden megmarad. (Nevet.) De nemcsak a kívülállók számára észrevehető ez, a családom is így látja. Tudod, ez nagyon kellett nekem, mert én voltam az, aki mindig mindennek nekiment. Tényleg egy szeleburdi csajszi voltam, és nyilván most sokkal jobban kell vigyáznom magamra. A téli jeges időszakban például, amikor levittem a kutyát, úgy közlekedtem a járdán, mintha hímes tojásokon lépkedtem volna, nehogy valami baj történjen. Ebből a szempontból nagyon sokat változtam.

És mi a helyzet az aggódással? Egy korábbi interjúdban úgy fogalmaztál, hogy igazi „para mami” lettél. A hetek múlásával ez kicsit csitult kissé, vagy inkább fokozódott?

(Nevet.) Az internetet teljes mértékben lezártam, tehát nem vagyok hajlandó semmit olvasni, és nem is áll szándékomban semmilyen hülyeséget befogadni. Olyan érdekes egyébként, hogy nagyon kevés kismamát hallani, aki azt mondja, hogy hú, milyen jó volt, milyen jól érezte magát a terhessége alatt és, hogy nem volt semmi baj. Mindenkinek az az első, hogy panaszkodik: hánytam, rosszul voltam, alig bírtam, ez volt, az volt, amaz volt. De olyan, aki azt mondta volna, hogy jól élte meg várandósságát, és semmi baja nem volt azonkívül, hogy nyilván nehezebben mozgott, de nem félt ettől, nem félt attól, nem volt kisebb a szíve a magzatnak, nem kellett orvost hívni hozzá… Szóval mindenféle rémtörténetek vannak, melyektől távol tartom magamat.

Modellként hogyan éled meg, hogy napról napra változik a tested ráadásul úgy, hogy tulajdonképpen nem is tudod kordában tartani vagy irányítani?

Semmi gond nincs ezzel. Én eddig is az a csaj voltam, aki annyit evett, amennyi beléfért. Soha egy percig sem tudtam volna diétázni, mert az nem az én világom. Ez most sincs másként. A pocakom miatt már nem tudok úgy mozogni, ahogyan korábban, tehát a sport az, ami jobban hiányzik. Hogy a pocakom nő, és széles lett a csípőm? Hát még szerencse! Akkor lenne nagy baj, ha nem lenne ilyen!

Gyönyörű szép pocakos fotók készülnek rólad a várandósságod ideje alatt. Meddig bírod még elvállalni ezeket a felkéréseket? Abszolút kényelmesen tudod végigcsinálni ezeket a kampányfotózásokat, vagy most már azért kicsit nehezebben megy?

Nem igazán tudom koordinálni a testemet, ez nagyon furcsa a számomra. Ennyi év alatt kifejlesztettem magamnak a mozdulatokat, tudom, hogy mely a pózok, amelyek jól állnak. Egy múltkori gála jó példa erre. Méretre elkészítették a ruhámat 10 nappal a gála előtt, majd amikor másfél héttel később felvettem, teljesen átalakult. A hasam ez alatt a 10 nap alatt annyit nőtt, hogy az estélyi rövid lett rám. Úgyhogy szegény tervező, mint az őrült, szaladt és ejtette le a szoknyának az alját, hogy szépen mutasson. És épp azért, mert ilyen gyorsan változik a testem, nem tudom úgy látni magam, mint régen. Most teljesen a fotósra vagyok hagyatkozva, illetve esetleg azokra a külső szemlélőkre, akik jelen vannak – például stylist, sminkes, fodrász –, hiszen ők adják a visszajelzést, hogy az a póz, amit felveszek, szép végeredményt hoz-e a képeken.

A sztárokról gyakran készülnek pikánsabb fotósorozatok is a várandósság ideje alatt. Te tervezel ilyet?

Mit nevezünk pikánsnak? Az emberek értékrendje annyira eltér ebben a témában... Nekem az volt a pikáns, amikor Demi Moore meztelenül pózolt terhesen. Na, hát olyan nem készült, és nem is fog. Nem tetszik.

Hol a határ?

Nincs ilyen, egyszerűen nem tetszik, és szerintem nem illik a várandóssághoz. Én egy kicsit sportosabb felsőben tudom magamat elképzelni, vagy egy elegáns nagyestélyis ruhában.

Hogy álltok a babaholmikkal, a kisággyal, a ruhácskákkal? Az utolsó pillanatra hagyod, vagy már korábban mindent beszerzel, és startra készen várod már hetekkel korábban a kicsi érkezését?

A bútorokat már korábban megrendeltük, hiszen le kell gyártani, ki kell szállítani. Ezek folyamatban vannak ugyanúgy, mint például a babakocsi. De a kisruhákat az utolsó hónapban fogom majd szerintem kiválasztani. Az otthoni kis apróságokat is a végére tartogatom, ezeket tényleg könnyű beszerezni, csak be kell menni egy üzletbe, és azon nyomban meg tudom venni. Nagyobb kihívást jelent a festés, a kis bútorok beszerzése, összeállítása. Ezek lesznek a nagyobb munkák, amelyekre lelkileg egyébként már most készülök. (Nevet.)

Milyen édesanyának látod magadat pár hónap múlva?

Szerintem akkor már rendkívül kialvatlan leszek, mert nagyon keveset tudok majd aludni. Egyébként jól bírom a kialvatlanságot, ha van egy munka, én vagyok ott legelőször, a hajnali keléssel sincsen bajom, és ugyanúgy az éjszakai többszöri ébredés sem okoz problémát. Persze lehet, hogy néhány hónap múlva ez olyan mértékű lesz, hogy egy kicsit megvisel. Na, de hát a kismamáknak ilyenkor szabadságuk van, majd egy jó kis délutáni alvással bepótolom.