14 ezer éves kenyér írta át az étkezés történetét – íme, az öt legrégebbi étellelet

06. 22.

A legrégebbi tésztát Kínában, a legrégebbi vajat Írországban a legrégebbi bort Németországban találták meg a régészek. A több ezer éves leletek rengeteg érdekességet árulnak el elődeink életmódjáról. A HISTORY Minőségét megőrzi: ehető történelem című sorozatának főszereplői nem ennyire régi, de több évtizede bontatlan élelmiszereket bontanak fel csütörtök esténként.

A sorozat gasztronómiai szakértői 55 éves leveskonzervet, 40 éves chipset és 106 éves világháborús élelmiszercsomagot kóstolnak meg csütörtöként esténként, de a történelem legrégebbi ételleletei még ezeken a különlegességeken is túltesznek több ezer évvel. Manapság elrettentő példaként szokták emlegetni az állagukat éveken át megőrző gyorsételeket, de egyszer talán ugyanolyan hasznosak lesznek a régészek és történészek számára, mint az alábbi öt étel- és itallelet.

Egy római nemes bontatlan palackja

Magyarország legrégebbi bontatlan bora egy 1650 és 1690 között palackozott tokaji II. (Erős) Ágost lengyel király és szász választófejedelem pincéjéből, amely egy drezdai aukción bukkant fel a két világháború között. Ám ez a tétel is zsenge újbornak számít amellett a IV. századi palack mellett, amely egy római nemes sírjában találtak meg. A speyeri „Römerwein” feltételezések szerint azért maradhatott fenn, mert az üveget viasszal zárták le, és pár csepp olívaolajjal tartósították. A történészek máig vitatkoznak róla, felbontsák-e, hogy elemezhessék a tartalmát. Eddig nem bontották fel, ma a palack a speyeri múzeumban látható.

Vajashordók az írországi mocsárból

Írországban több mint 200 vajjal töltött hordó került elő tőzegmocsarakból, amelyeket valószínűleg „hűtőszekrénynek” használtak a bronz- és vaskori emberek – bár egyes kutatók úgy vélik, hogy nem csak tartósítani akarták így a tejterméket, hanem ízletesebbé is próbálták tenni. A legöregebb hordót 2009-ben találták meg. Az egy méter hosszú és 30 centi átmérőjű edény és tartalma korát háromezer évre becsülték.

Ókori sajt Egyiptomból

Ptámesz a híres II. Ramszesz fáraó uralkodása alatt volt katonai vezető és főkincstárnok az egyiptomi Újbirodalom idején. Sírját egy 2013-es ásatás során tárták fel, és a leletek között egy kemény, fehér maradványt is találtak. A kutatók mintát vettek belőle, és öt olyan fehérjét mutattak ki belőle, ami gyakori a tehén-, juh-, kecske- és bivalytejben. Két protein pedig csak a tehéntejben fordul elő. Vagyis sajtról van szó – 3300 éves sajtról. Kóstolni nem kóstolták, de a tudósok szerint sokkal savanyúbb volt, mint a mai sajtok.

Honnan származik a tészta?

A tészta eredetét viták övezik, vannak, akik szerint Kínából származik, mások szerint arab vagy olasz gyökerekkel bír. A legrégebbi leletet a kínaiak tudják felmutatni: 2005-ben a „kínai Pompeinek” is nevezett Laijában 4000 éves tésztát találtak. Igaz, ez még nem rizsből vagy búzából készült, hanem kölesből. Ekkoriban már a nyugatról érkezett búzát is ismerték, de nem terjedt el általánosan – Kínában a búzát sokáig a szegények eledelének tartották, és nem örvendett túl nagy presztízsnek. Érdekesség, hogy a két világháború között Amerikában elterjedt a legenda, hogy a tésztát Marco Polo hozta be Itáliába Kínából – ennek azonban nincs alapja, a velencei felfedező idején már az olaszok is régóta készítettek pastát.

Korábban ettünk kenyeret, mint gondoltuk

Egy angliai ásatáson 1999-ben elszenesedett fadarabokat találtak, de egy régész közelebbről is megvizsgálta a leleteket, és összezúzott árpaszemeket talált bennük. Ekkor úgy tűnt, a világ legrégebbi, 5500 éves kenyérmaradványára bukkantak. Aztán 2018-ban Jordániában kiderült szenzációs felfedezést tett egy kutatócsoport. A Natúf-kultúrához tartozó lelőhelyen 14 ezer évre datált lapos lepényszerűséget találtak, amit őrölt vadbúza és sziki káka magvából készítettek. Ez azért volt meglepő, mert a mezőgazdaság csak mintegy négyezer évvel később alakult ki. Ám a lelet nyomán ma már tudjuk, hogy már a vadászó-gyűjtögető népek is sütöttek olyan ételféleségeket különböző növények őrleményéből, amiket a kenyér elődjének nevezhetünk.