Kortalan szerelem

07. 12.
Szerző: 

A szerelmet nem lehet szabályok közé szorítani. Hiába a nagy többség kőbe vésett elvárásai, ha leszáll a rózsaszín köd, az ember nem foglalkozik az olyan makacs és zord tényekkel, mint például a korkülönbség. De vajon kell-e félni attól, hogy mindez hirtelen ijesztő lesz, amint kitisztul a levegő?

Mi számít sok(k)nak?

Érdemes először ezt tisztába tennünk. Ugyanaz a különbség ugyanis élethelyzettől függően lehet elfogadható vagy egészen megdöbbentő is a szerelmi nagykönyv lelkes olvasói szemében. Míg például egy olyan kapcsolat, amelyben a férfi egy évtizeddel a harmincas éveit taposó párja előtt jár, teljesen normális, ám a húszévnyi korkülönbséget már erős rosszallás övezi. Ha pedig hasonló differenciával a hölgy „javára” billen a mérleg nyelve, rosszmájú pletykák sora rondíthatja el a kapcsolat legmámorosabb időszakát. Bár vannak észérvekkel megrajzolható határok, azokon belül pedig a kor csak egy tényező a sok közül. Ahogy léteznek korán érő típusok, úgy vannak lelkükben örök fiatalok is, és nekik szinte kötelező más korosztályok ajtaján kopogtatva keresni a nagy őt.

Minőségbéli (kor)különbség

Bár sokan csupán a testi vonzalomra és a szexualitásban ígérkező izgalmakra vezetik vissza – ezeket nem elvitatva tőlük –, az ilyen kapcsolatok lelki síkon is sokat adnak mindkét félnek. Egy olyan szerelemben, amelyikben a férfi az idősebb, ő maga rég elfeledett impulzusokat és új esélyt kap, cserébe pedig stabil egzisztenciájával megadhatja párjának a nők számára oly fontos létbiztonságot. Ehhez jön még az az élettapasztalat és a megfontoltság, amelyet egy azonos korabeli társtól hiába várnak el a gyengébbik nem képviselői.

Fordított esetben a törekvés és az odaadás a legvonzóbb érték a férfiakban, akik időseb párjuk mellett jellemzően sokkal kitartóbbak, miközben lendületükkel megfűszerezik a mindennapokat. Viszonzásképp pedig a nőiesség magasabb szintjét tapasztalhatják meg: a korban előttük járó párjuk mind érzelmileg, mind intellektuálisan új távlatokat nyithat meg számukra.

A rózsaszín köd után

Testileg és lelkileg is megtalálhatja az ember tehát azt a pluszt egy ilyen kapcsolatban, ami miatt ahhoz ragaszkodni akar. A kezdeti hév és a megszokottól éltérő élmények hatása viszont idővel itt is alábbhagy, a szürke hétköznapok pedig felteszik a maguk nagy kérdéseit. A komolyabb korkülönbséggel kötött házasságok buktatóját legtöbbször az jelenti, hogy a felek különböző életciklusukban járnak, következésképpen más az aktuális életcéljuk. Ez a gyerekvállalásról alkotott elképzeléseikben ütközik ki legtöbbször. Könnyen lehet ugyanis, hogy a pár idősebb fele már lemondott arról, hogy szülővé váljon, miközben a másik még előtte áll mindennek. De adódhat olyan helyzet is, amelyben az egyik fél – a korából adódóan – sürgetné a családalapítást, miközben a másik még nincs kész erre.

Konfliktusforrás lehet az életmódbeli különbség is. Míg a fiatalos lendület a kapcsolatra nézve üdítő, ugyanaz a mindennapokban komoly toleranciát igényelhet mindkét oldalról. Akár már tíz év is elég lehet ahhoz, hogy a felek másként lássák a közös jövőt. Míg az egyik utazna, világot látna és kapcsolatokat építene, a másik inkább már a nyugalmat és a csendet keresi úgy az estékben, mint általában véve az életben. Kiütközhet mindez a karriercélokban is: az önmegvalósításon innen az ember sokkal motiváltabb és elkötelezettebb a munkája mellett, az ezzel járó túlórákat és feszültséget viszont nehezebben viselheti egy olyan társ, aki a maga szakmájában már elkönyvelte a legnagyobb sikereket.

Elfogadni és elfogadtatni

Bár látszatra nagyon sajátos, egy nagy korkülönbségen alapuló kapcsolat sokban hasonlít a születési évek tekintetében kiegyenlítettebb társaiéra. Mindegyiknek megvannak a maga kihívásai, ahogy az azokhoz kapcsolódó feladatok is. Előbbiek esetében az egyik legfontosabb az előítéletek és a szerelemre mérgező rosszallás kizárása. Szorosan a nyomában jár az egymás iránti tolerancia, nevezetesen a másik élethelyzetének és az abból adódó sajátosságoknak a feltétel nélküli elfogadása. Ugyanígy elengedhetetlen a teljes egyenrangúság. Tapasztalataira hivatkozva az idősebb fél nem uralkodhat a másik fölött, ahogy a fiatalabb sem érezheti magát előnyben csak azért, mert neki több jut az életből. Ha pedig mindezt kiegészíti a mindig szükséges tisztelet és megértés, a korbéli differencia nem feltétlenül jelent többé különbséget.